Kicsit

Veszélyes szavaink (1. rész) Az elmúlt hónapokban feltűnt, milyen gyakran „kicsitezünk”. A médiában, a közbeszédben és az coaching során is. Eleinte csak furcsállottam, majd figyelni kezdtem, mit is jelent. Coaching során ha rákérdezek, miért „kicsit” valami, meglepő mélységekbe sikerül bepillantani, új utakat lehet találni, vagy éppen új felismerések jönnek.

COACHING

Coaching ülés, a kliens mesél magáról, boncolgatjuk a témáját, mesél magáról.

– Kicsit fáradt vagyok…

–Kicsit sok a munka…

És így tovább.

Hallgatom.

Eljutunk az őt igazán foglalkoztató témához is, ekkor hagyja el a száját a mondat egy bizonytalan mosoly kíséretében:

– Tudod, kicsit maximalista vagyok.

– Ez mit jelent? Hogyan lehetsz kicsit maximalista?

– Igazából nagyon.

– Azt is mondtad, hogy kicsit vagy fáradt. Hogy is van ez?

– Tulajdonképpen nagyon fáradt vagyok.

– Mi köze lehet ennek a „kicsit sok” munkához?

– Túlhajtom magam, semmi sem elég jó. Nem kicsit sok a munka

– Mégis így fogalmaztál. Mi az oka, a sok „kicsitnek”?

– Nem tudom… Talán udvariasságnak gondolom…

– Mi más lehet mögötte?

Gondolkodik…

– Nem akarom, hogy gyengének tartsanak.

–Ki tartana annak?

–Én…